Új, komplex módszer a méhnyakrák szűrésére

A méhnyakrák szűrési módszere tovább fejlődött, ezért új szakmai ajánlás jelent meg a világban, ehhez igazítottuk az RMC szakmai protokollját is. Megváltozott a szűrővizsgálat módja, a periodikája és az életkor szerinti alkalmazás.

A változás oka, hogy az eddigi minden nő számára ajánlott citológia alapú szűrőmódszer csak mintegy 70-80 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. Így súlyos rákmegelőző állapotok 20-30 százaléka nem került felismerésre. A legújabb szemlélet szerint a szűrés fókuszába nem a betegséget, hanem az okozóját kell helyezni, így a Humán Papilloma Vírus magas rizikójú (hrHPV) típusait kell kiszűrni. Erre a DNS alapú molekuláris biológiai tesztek alkalmasak, és ha a vírus jelenléte kimutatható, akkor szorosabban kell kontrollálni a pácienst, még negatív citológiai eredmény esetén is.

Az új, nagyobb hatásfokú szűrővizsgálat tehát egy citológia vizsgálatból és egy hrHPV DNS tesztből áll. Ez a komplex teszt egyrészt biztonságosabb, mivel 99 százalékra emeli a kiszűrt esetek arányát, másrészt ritkább szűrési periódust tesz lehetővé. A korábbi éves vizsgálat helyett az amerikai protokoll szerint 5 évente kell csak szűrésre jelentkezni. Az RMC protokolljába, mi az óvatosabb, 3 évente javasolt szűrési ciklust vezettük be. Ettől csak bizonyos esetekben kell eltérni, amelyet a kezelőorvos határoz meg.

Mikor kell méhnyakrák szűrésre menni?

Az életkor szerinti ajánlás is módosult abból a szempontból, hogy mikor kell elkezdeni a méhnyakrák szűrést és mely korcsoport esetében érdemes már a komplex tesztet választani.

  • A szexuális élet megkezdése után 3 évvel, de legkésőbb 21 évesen kell elkezdeni a már jól ismert citológia alapú éves szűréssel. Ez továbbra is a jó módszer ennél a korosztálynál, egészen 25 éves korig nem kell a HPV alapú teszttel kiegészíteni. Ennek az az oka, hogy a 21 és 25 év között nők körében magas, mintegy 30 százalékos az átfertőződöttség aránya, de ezek jelentős többsége magától meggyógyul, és nem igényel teendőt.
  • 25 éves kor felett egész 65 éves korig a citológia alapú szűrést már ki kell egészíteni a HPV teszttel, és a protokollunk szerint 3 évente elvégeztetni.

A kiszűrt esetek modern kezelése

A kiszűrt eseteknél is új megközelítést alkalmazunk a betegség kezelésére. Ha a pozitív citológiai lelet magas rizikójú HPV törzzsel társul, az első lépés, hogy megnézzük a méhszájat egy nagyítóval. Az esetek többségében ilyenkor valamilyen hámelváltozást lehet látni, melyből mintát veszünk. Ez nagyon informatív non-invazív vizsgálat, mellyel az esetek többségében a műtét szükségtelenné válik. Tehát nem kell konizációt végeznünk.

Amennyiben szükséges a műtét, akkor érdemes rádiósebészeti eszközzel ún. LOOP konizációt végezni. Ezzel a módszerrel sokkal kisebb a méhszáj csonkolása, mint a hagyományos, késsel végzett műtéteknél. A sebgyógyulás is természetesebb, a méhszáj struktúrája jobban fog közelíteni az eredetihez.

Minden méhszájon végzett műtét növelheti a későbbi koraszülés kockázatát. Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt arra, hogy csak azokban az esetekben végezzünk műtétet, amikor valóban szükséges, az enyhe elváltozású eseteket pedig további megfigyelés alatt tartsuk.

 

Új, komplex módszer a méhnyakrák szűrésére