Dr. Csermely Márta fogszabályozó szakorvossal és Hevesi Gabriella logopédussal, nyelésterapeutával és myofunkcionális trénerrel beszélgettünk a teljes állkapocsízületi komplex szemléletmódról.
Miért olyan fontos, hogy a logopédia megtámogassa a fogazati egészségünket?
Dr. Csermely Márta fogszabályozó szakorvos: A fogszabályozás önmagában nem mindig hoz tartós eredményt: az állkapocsízületi egyensúly csapatmunka. A nyelv helyzete, hogy alul vagy felül van a szájtérben, befolyásolja a fogak állását, de ez kapcsolatban van a testtartással is. Látszik, hogy a testtartás módosulása változtatja a nyelv helyzetét is.
Hevesi Gabriella logopédus: Míg Csermely doktornő foglalkozik a csonttal, én az izomzattal. Harmóniában dolgozik egymással a fogszabályozó szakorvos és a logopédus, ahogyan a nyelv helyzete, a tartás és a csontozat is hatnak egymásra. Fogaskerékként működünk együtt. Az eseteket megbeszéljük; amikor a terápiában történés van, például, ha az izomzatban azt látom, hogy valami hat a csontokra, vagy éppen levettük a csontról a terhelést, akkor rendszeresen egyeztetünk – a pácienssel is, hiszen partnerként kezeljük.
Rossz szokások, melyek szabotálják a testünk harmóniáját
Túl sok telefon, tablet nyomogatása kialakíthatja az úgynevezett „SMS nyak” tartást. Ez egy hátracsúszott alsó állcsontot eredményez, ami gyerekkorban az állcsont növekedése miatt kritikus, felnőtt korban pedig azért, mert az állkapocs ízület túlterhelt helyzetbe kerülhet, amiből állkapocs ízületi betegségek alakulhatnak ki.
A koponya helyzete befolyásolja az általános testtartást: ha egyenes a tartásunk, a fej máshol lesz, mintha görnyedt lenne, mert ilyenkor előrecsúszik a fej, az alsó állkapocs pedig libikóka szerűen hátra csúszik. Ez hatással van a nyelvtartásra, mivel a nyelv izomzata az alsó állcsontról ered, így, ha ez hátrébb kerül, a nyelvnek is kisebb helye van, így az alsó állcsont aszimmetrikus helyzetet vesz fel.
Az időn túli (1,5 éves kor után) ujjszopás is lehet olyan rossz szokás a kisgyermekek életében, ami felboríthatja az artikulációs izomzat működési egyensúlyát és ennek következtében azok az izmok, amelyek a helyes nyeléshez, a helyes fogazat és állcsont fejlődéshez szükségesek, nem fognak tudni megfelelően változni. A nyelv izmainak működési egyensúlya felborul, ennek következtében a csontozat – az arc és az állkapocs csontok – növekedése sem fog megfelelően fejlődni és működni. Ha a nyelv fent van a szájpadláson, akkor egy nagy, széles felső fogív kerekedik és az alsó állcsontot előre és felfelé húzza. Ha lent van, akkor hátrafelé csúszik. A nyelv adja az impulzust, ami hatással van az állcsontok növekedésére és helyzetére.
A fogszabályozásnak van felső korhatára? Csak gyermekkorban lehet helyrehozni a problémákat vagy felnőttek is bátran belevághatnak?
Cs.M.: Az Invisalign láthatatlan fogszabályozóval nem fájdalmasak a kezelések, a fogak kevésbé érzékenyek, mint más fogszabályozó kezelések esetén. Az eszköz használata, ki- és bevétele könnyen megtanulható és megszokható, panaszmentesen, látványos eredményekkel, nagy változások érhetőek el és akár 6 éves kortól is alkalmazható.
H.G.: Míg felső korhatár nincs a nyelésterápiánál, addig alsó igen: mivel mindennapi gyakorlásra van szükség, ezért fontos, hogy legyen feladattartása a gyermeknek. Az ideális életkor a kezdésre a 8 és 10 év közötti időszak. Prevenciós szinten érdemes előkészíteni a fiatalabb korosztályt is, ott vannak rá a játékos nyelv és ajakgyakorlatok, amelyek segítik a lelkesedésük fenntartását. Idősebb pácienseim is vannak, akik például implantáció előtt és után jönnek hozzám terápiára: itt is az a cél, hogy a nyelvizomzatomat formáljuk, hogy a nyelv a beültetett implantátumot ne mozgassa ki rossz irányba. A terápia ugyanaz, a probléma más.
Tudtok néhány inspiráló példát mondani arra, hogy sosem késő belekezdeni az állkapocs ízület kiegyensúlyozásában?
Cs.M.: Gyakran előfordul, hogy a család több tagja is profitál a terápiából. A közelmúltban egy kislányt és az anyukáját együtt kezeltük. Először a kislány érkezett fordított nyeléssel, majd a mama kattogó állkapoccsal, migrénes fejfájással és hátfájással. Az állkapocs ízület kiegyensúlyozását célzó összetett terápiával látványos eredményeket értünk el mindkettőjüknél.
H.G.: Előfordult, hogy az idősebb lánygyermek fogszabályozását kezdte el Csermely doktornő egy fogsorzáródási rendellenesség miatt, mely kezelésnek fontos kiegészítője a myofunkcionális tréning. Időközben az édesanya is jelentkezett a terápiára és fogszabályozásra, akinél szintén nyelvlökéses nyelést figyeltünk meg. A felnőtt tudatosság találkozott a gyermek tanulékonyságával. Az édesanya egyszerre nagyon jó támogatópartner és követendő példa is volt gyermekei számára. Mivel a feladatokat napi szinten együtt gyakorolják, így a motiváció, a lendület a gyermekeknél is megnőtt.
