A vérzés oka sokszor nehezen megállapítható és emiatt kétségek merülhetnek fel, mikor érdemes szakorvoshoz fordulnunk. Dr. Banik Andrej fül-orr-gégészünk segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
MI OKOZHAT ORRVÉRZÉST?
Amikor az orrban található érzékeny erek valamelyike megsérül, orrvérzést tapasztalunk, aminek több oka is lehet. A leggyakoribbak közé tartozik az orrfújás, külső sérülés, fertőzés vagy szénanáthával kapcsolatos gyakori tüsszögés. Felnőttek körében hajlamosító tényező lehet a magas vérnyomás és alkoholfogyasztás párosa, valamint egyes gyógyszerek mellékhatása, mint az Aspirin vagy a Warfarin. Egyes esetekben az orrsövény ferdülése miatt megváltozhat az orrjáratokban a levegő turbulenciája, amely kiszáríthatja és károsíthatja a nyálkahártyát. Gyermekeknél az orr piszkálása okozhat apró sebeket és fertőzést az orr érzékeny nyálkahártyáján. Érdemes külön kiemelni, hogy akik véralvadási problémával küzdenek, azok körében ez is lehet az orrvérzés okozója.
MIT TEGYÜNK ORRVÉRZÉS ESETÉN?
Mindenekelőtt próbáljuk meg elállítani a vérzést az orrszárnyak (külső porcos orrváz) 15 percig tartó összenyomásával. Eközben hajtsuk a fejet előre (semmiképpen hátra) és a tarkótájékra jégtömlőt helyezhetünk, amely reflexes úton a vérzés csökkenéshez hozzájárulhat. Ha ez elállítja az orrvérzést, további teendőnk nincs. Egy ideig nem szerencsés sportolni, cipekedni és érdemes mellőzni minden fizikai erőkifejtést, amely megnövelheti a vénás nyomást.
MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?
Ha a fent említett módszerrel a vérzést saját magunk nem tudjuk elállítani, orvoshoz kell fordulnunk. Ha az orrvérzés ennél erősebb, vagy amennyiben a szájüregből is aktív vérzést észlelünk, haladéktalanul hívjunk mentőt (Országos Mentőszolgálat - 104), hiszen ez súlyosabb problémára utal.
Ha az orrvérzések minimálisak, de visszatérnek, a kiváltó okot kell megtalálni, és kezelni. Szakorvosi viziten endoszkópos vizsgálattal azonosítják a vérzésforrást, meggyőződnek arról, hogy az egyébként zegzugos orrjáratban daganat vagy egyéb eltérés nem fordul elő.
A fül-orr-gégész szakorvos több kezelési lehetőséget is alkalmazhat. Amennyiben a panaszok hátterében felületes gyulladás és pörkösödés állapítható meg, főleg gyermekeknél, antibiotikum tartalmú kenőcs megkísérelhető. Gyakran használt eljárás a feltételezett vérzésforrás kémiai edzőszerrel (pl.: ezüst-nitráttal) való ecsetelése. Ezen kívül rendelkezésre áll az elekrokauterizáció, amely a vérzésforrás elektromossággal történő „megégetését” jelenti. Ez talán rosszul hangzik, de szerencsére felszíni érzéstelenítésben történik, ezért nem kell félnünk a fájdalomtól. Amennyiben az említett módszerekkel a vérzést szűnik meg, szükségessé válhat az ún. orrtamponálás, amelynek során az orrüreget hosszú gézcsíkokkal kitamponáljuk. Ennek korszerűbb változata egy speciális felfújható ballon bevezetése, amely egyrészt kíméletesebb a páciens számára, másrészt nyomása egyenletesebben oszlik meg és könnyebben eltávolítható. Kivételes esetekben, amennyiben a vérzés erős és az orrüreg hátsó részéről származik ún. hátsó orrtampon behelyezésére kerülhet sor. Ritkábban, amennyiben a vérzés az orrüreg hátsó részének ereiből származik és ismételt tamponálás ellenére visszatér, szükségessé válhat endoszkopos műtét és az érintett erek lekötése.
